Már a romániai elnök- illetve EP választások idején is nagyon érzékeny kérdés volt, hogy hogyan szavaznak a külfödön élő romániai állampolgárok. Aztán a kettős magyar állampolgárok illetve a külföldön élő magyarországiak esetében merült fel a levélszavazás jelentősége. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban valahogy az volt az általános meggyőződés, hogy ez ilyen közép-kelet európai nyűg, hiszen innen megy el annyi ember, hogy rajtuk álljon egy választás kimenetele. Az ausztriai elnökválasztást most szintén a levélszavazás döntötte el. Ott is kialakult a "ketté szakadt ország" szindróma, a vidék és város, a bezáródó és a nyitáshoz ragaszkodó közösség szembenállása. Egy olyan társadalomban, amelyet gazdasági, politikai értelemben is nagyon másként ismerünk, mint a sajátunkat. Mi van akkor, ha mindaz, amit most látunk, ezek az új hasadások, a migráció és politikai döntéshozás új folyamatai nem a régi keleti-nyugati tömbök mentén alakulnak, nem a rendszerváltáskori vagy előtti idők utórezgései, következményei, hanem az Unió jövője? Egy migráció-alapú új társadalom jelenségei, ahol a mobilitás, a gyakori helyváltoztatás határozza meg a döntéshozatalok mechanizmusait, a politikai kultúra természetét. Erről is beszélgettem Ara-Kovács Attilával, na meg arról, hogy miért nem lehet örülni az osztrák szélsőjobb utolsó pillanatban bekövetkezett bukásának. Vagy annak, hogy valóban zöld-e az a politika, ami zöldnek látszik.

A Marosvásárhelyi Rádióban elhangzott interjú itt hallgatható meg.