És még mit áldozunk be?

„Üzenetünk egyszerű: minden olyan kisebbséginek alá kell írnia a kezdeményezést, aki európai védelmet szeretne jogainak, aki azt akarja, hogy tagállami hatáskörből uniós szintre emeljék a kisebbségek védelmét”  - így foglalta össze a Minority SafePack lényegét Vincze Lóránt a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke, amikor az általa képviselt szervezet és az RMDSZ perre ment az európai kisebbségvédelmi mentőcsomagért. Európa szerte folyik a civil mozgósítás, aláírásgyűjtés. Nagy a tét. Egy millió uniós polgár aláírására van szükség ahhoz, hogy elindulhasson a törvényalkotás az európai kisebbségvédelemért, az európai kisebbségi-regionális nyelvi jogok hatékonyabb védelméért.

Az RMDSZ részvételével folyó kampány aktivistái a napokban Magyarországon gyűjtötték a támogató aláírásokat. – a Minority SafePack mellett a Fidesz képviselőjelöltjének. Hogy-miért lett az európai civil kezdeményezés része és eszköze a magyarországi választásoknak erre nyilván Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, és Porcsalmi Bálint, valamint Kelemen Hunor az RMDSZ vezetői tudnának pontos választ adni. Nyilván tudják, mit kockáztatnak így: az aláírásgyűjtés mögött immár nem lesz általános kisebbségi konszenzus, pártpolitikai hovatartozáson, szimpátián múlik, hogy ki csatlakozik és ki nem.

 Lehetetlen lesz civil, európai ügyként kezelni a mentőcsomagot, az is martalékává válik a magyar-magyar választási kampánynak. Megéri? Nem. De kit érdekel ez ma az erdélyi magyar politikusok közül. Martalékká, szitokszóvá vált Erdély is: gátlástalanul folyik a politikai korrupció a Fidesz részéről, és nem riad vissza az ellenzék sem a hangulatkeltéstől, sőt ha kell a gyűlöletkeltéstől. Utóbbiak mellett biztosan nem fognak kampányolni az erdélyiek kis utaztatásért-ingyen szállásért cserébe (ahogy Balog képviselő úr aktivistái), úgyhogy nekik az erdélyiek ellen kell izgatni. Az is bőven megéri, rengeteg ember van aki uszul, és kéjeleg a legújabb kisebbségi leszámolásban.

 Mindenki, mindenki ellen: ez ma a magyar politika. Legyaluljuk, leköpjük, megtapossuk egymást ha kell nyilvánosan, a román közvélemény, az európai közvélemény előtt. A többi szövetséges kisebbség: a katalánok, a dél-tiroliak, egész Európa áll megkövülten, és nézi, mire vagyunk képesek egymás ellen. Kisebbségvédők lennénk a többséggel, a nemzetállami elnyomással szemben? Ugyan. Magunkat nyomjuk el, saját jogvédelmünket lehetetlenítjük el, magunkat mészároljuk le, hideg vérrel, pontos költségvetéssel. Egy buszjegy és néhány tányér gulyásleves áráért bármikor kinyírjuk egymást.

Ha bele akarunk dögleni a saját őrültségeinkbe – hát legyen, mondhatja az európai, vagy akár a román közösség. Ki akadályozhatná meg az önfelszámolást saját akaratunk ellenére? Senki. A kötelet már a nyakunkba tettük, most lenne jó meggondolni, kirúgjuk-e magunk alól a széket.

De vajon ahhoz mit szól a FUEN, az RMDSZ európai szövetségese, az Európai Néppárt, hogy a Minority SafePack aktivistái „izraelezve”, nyílt antiszemita propagandával taszigálják az őket faggató újságírókat? Van itt némi elszámolni valója a szélsőjobboldallal való összefonódás miatt: a FUEN erdélyi vezetőinek, az RMDSZ országos vezetőinek és az RMDSZ Maros megyei képviselőinek szenátorainak is: körzetükből utaztak Mezőtúrra az izraelező aláírásgyűjtők.