Az elmúlt évben ért egy veszteség, amit - kollégáimmal ellentétben - én nem voltam hajlandó veszteségként kezelni. Több kiadványhoz hasonlóan az Erdélyi Riport nyomtatott formátuma is megszűnt. Nem baj az, vigasztaltam akkor magam, úgyis csak a macera meg a kudarc a terjesztés, nehézkes a szerkesztés, kiszámíthatatlan a nyomdai teljesítmény. Neten gyorsabb, élőbb, gazdagabb a felület.

Bizakodásom természetesen nem vált be, a nyomtatott sajtónak több, neten pótolhatatlan értéke van. Például az, hogy fegyelemre tanít, vannak rovatok, amelyek mindig ugyanúgy ugyanott kell működjenek. Amíg a nyomtatott Erdélyi Riport volt, addig hetente írtam, figyelemfelkeltés céljából könyvismertetőket. Ez fontos, mert a magyar sajtóban általában kevés kritika, recenzió jelenik meg, emiatt is sorvad az olvasói kultúra.

Most az online felületen is újraindul ez a sorozat, és sok sok hónap kihagyás után az első, Egressy Zoltán Szarvas a ködben című regényéről szóló szöveg nagyon nehezen született. Először is azért, mert egy párszáz karakteres ismertetőhöz isúgy kell elolvasni alaposan a könyvet, hogy utána érdekesen, vonzóan lehessen róla beszélni-írni. Mivel a rádióban is van hetente egy könyves beszélgetésem, így az ismertető írása és az interjú készítése elvileg párhuzamosan kellene menjen.

Most azonban mindig közbejött valami, már rég lement az Egressy Zoltánnal készített interjú, mire tényleg létrejöhetett a szöveg. Két hónap után újra kellett olvasni a regényt, amit akkor kijegyzeteltem, aláhúztam. Most mássá lett a regény, máshova kerültek számomra a hangsúlyok. Rájöttem, hogy egyszerű ismertetőt nem akarok írni, mert az a regény és a regényben felvetett problémák leegyszerűsítésével járna. Én pedig nagyon szeretném elérni, hogy valahogy mélyüljön a figyelem, árnyalódjonak a felvetett kérdések. Ami létrejött, az több, mint ismertető, kevesebb mint kritika, még nem találtam a hangot. Az én gyakorlatlanságom miatt? Vagy a Szarvas a ködben különös szerkezete miatt? Ami egyszerre szól a hétköznapok, a felszíni csevegések szintjén és valami prózába oltott költészet nyelvén házasságról, polgári (úgyis mint barbár) rítusokról, nőkről, férfiakról? Nem tudom, nem vagyok elégedett ezzel az ismertetővel, de bízom benne, hogy azért arra jó lesz, hogy néhány potenciális olvasó számára hírt adjon a regényről. Most, amikor a magyar irodalmi lapok megszűntek, vagy megszűnőben vannak. Folytatódik a sorozat, jövőhéten Markó Béla új, Kalligramnál megjelent verseskötetéről írok, utána Szabó Róbert Csaba Alakváltók című regényéről. Ezt most azért is rögzítem itt, nehogy elsumákoljam megint a rovatot.

Egressyvel a Szarvas a ködben című regényéről és színházi munkáiról is beszélgettünk a Marosvásárhelyi Rádióban, itt hallgathatók ezek az interjúk vissza.